[2013.12.11.] Felgyorsult a magyar gazdasági növekedés üteme, kedvezően alakul a külső kereslet - Makrogazdasági prognózis

A vártnál kedvezőbb hatással volt a járműipar, a mezőgazdaság és az építőipar teljesítménye az éves növekedési adatokra és a kibocsátásra a harmadik negyedévben. Részben tehát egyedi tényezők és kedvező bázishatások eredményeképpen Magyarország Európa jobban teljesítő gazdaságai közé ugrott. A harmadik negyedév adatai alapján számos mutató bizakodásra ad okot az amerikai és az európai gazdaság talpra állása tekintetében is, bár a válság előtti húzóerő visszatérésére még várni kell.

 

Elsősorban egyes szektorok előzetesen vártnál jobb teljesítménye következtében a magyar gazdasági növekedés üteme felgyorsult: a harmadik negyedévben szezonálisan kiigazított adatok alapján 0,9%-kal bővült a kibocsátás a második negyedévhez képest; ez immár a harmadik egymást követő pozitív negyedéves növekedési ütem. A kiigazítatlan adatok alapján számolt éves növekedés pedig 1,8%-os lett; mindkét mutató alapján Magyarország Európa jobban teljesítő gazdaságai közé ugrott. A TakarékBank elemzői szerint nagyrészt egyedi tényezők és kedvező bázishatások következtében ez a dinamika a vártnál is lényegesen erősebb.

 

 

GDP, beruházások


A jól teljesítő beruházások felpörgése mögött leginkább az Európai Uniós források intenzívebb felhasználásán alapuló állami beruházások, kisebb mértékben feldolgozóipari beruházások illetve a rendkívül alacsony forrásköltségű MNB-s növekedési hitelprogram (NHP) által finanszírozott KKV-projektek álltak. Ezek kedvező hatásokat indíthatnak el a gazdaság egészében, de korai lenne még növekedési fordulatról beszélni. A korábbi években kitágult növekedési rés záródása, és olyan egyedi jellegű tényezők, mint például az NHP, így is lehetőséget teremtenek arra, hogy a 2015-ig terjedő időszakban a jelenleg elég alacsony potenciális növekedési ütemnél erőteljesebb bővülést mutasson a gazdaság.

 

A negyedik negyedévben a növekedés éves üteme akár 2,8%-ra is gyorsulhat, így 2013-ban az éves átlagos GDP-bővülés elérheti az 1,2%-ot. Részben a kedvező áthúzódó hatásoknak köszönhetően is, 2014-re a gazdasági növekedés a 2%-ot is meghaladhatja, és a kibocsátási rés már említett záródása miatt 2015-re is marad tartalék egy 2% fölötti növekedési ütemhez. Ahhoz azonban, hogy 2015-öt követően a növekedési dinamika tovább emelkedhessen, a potenciális növekedés tényezőiben jelentős javulásra lenne még szükség. Ez lesz a gazdaságpolitika legfontosabb kihívása a 2014-2018-as választási ciklusban.

 

 

Infláció, jegybanki kamat


Az infláció csaknem negyvenéves mélyponton jár (októberben 0,9%-os éves szinten állt), amiben nagy része van az adminisztratív árintézkedéseknek (rezsicsökkentés), a statisztikai hatásoknak és a világpiaci energia- és élelmiszerárak kedvező alakulásának. A maginfláció ennél magasabb szinten van (ugyancsak októberben 3,4%-os volt), de egyrészt ez is belül van a jegybank középtávú célsávján (3+0,5%), másrészt a dohánykereskedelemben alkalmazott árrés jelentős tágításának hatását is tartalmazza, vagyis a tényleges árnyomás lényegesen enyhült az utóbbi hónapokban. A már bejelentett intézkedések illetve a várható világpiaci áralakulás figyelembevételével az infláció még tovább csökken a következő hónapokban, és jövő évben is kényelmesen a középtávú cél alatt marad (éves átlagban 1,5%-os lesz), bár év vége felé már a 3% közelébe emelkedik vissza.

 

Miután a következő 6-8 negyedévben az infláció éves üteme a középtávú cél toleranciasávja alatt illetve azon belül marad, így lehetőség van további esetleges kamatcsökkentésre is. A prognózis 2013 végére 3%-os alapkamat szintre számít. A további vágásnak gátat szabhat, hogy azzal tovább csökkenne a már amúgy is csekély kamattöbblet a forint- és a devizabefektetések között, amit a javuló magyar reálgazdasági mutatók által esetlegesen indokolt országkockázati felár-csökkenés csak ideig-óráig ellensúlyozhat. Véleményünk szerint ezért a 3%-os szint elérése után a kamatvágás szüneteltetése, de legalábbis lassítása szükséges lenne ahhoz, hogy nyugodt lehessen az átmenet az enyhítésből az elkerülhetetlenül bekövetkező kamatemelési ciklusba, vagyis ez utóbbit ne a hirtelen romló külső finanszírozási körülmények kényszerítsék ki. A TakarékBank elemzői szerint a kamatemelés legkésőbb 2015 elejétől szükségessé válik, mivel 2014 végétől az infláció fokozatosan a hosszabb távon fenntartható 3% közeli szintre emelkedik vissza.

 

 

Foglalkoztatottság


Az aktív állami foglalkoztatáspolitika és a szabályozási környezet változásainak hatására a fő mutatószámok alapján 2014-15-ben is folytatódik a foglalkoztatottak és a munkapiacon aktívan jelenlévők számának emelkedése, miközben a munkanélküliségi ráta csökken. A TakarékBank elemzői szerint 2015-re a magánszektor munkahelyteremtő képességének és hajlandóságának fokozatos, bár lassú javulása és a közfoglalkoztatás további emelkedése mellett a munkanélküliségi ráta éves átlagos mértéke várhatóan 10% alá kerülhet.

 

 

Költségvetés


Az államháztartási mutatók a TakarékBank elemzői szerint a vártnál lényegesen erősebb bevétel-oldali teljesülést mutatnak. A némileg enyhülő kiadási szigor ellenére az idei hiány az elemzők számításai szerint, várhatóan a GDP 2,7%-ára rúg majd, amely fegyelmezett költségvetési politika mellett 2014-ben sem haladja meg a 3%-ot. Ha a tendenciák nem változnak, 2015-ben még enyhülhet is a deficit GDP-arányos mértéke. A GDP-arányos államadósság mutató idén (még) nem csökken számottevően, 2014-től viszont már komolyabban mérséklődhet, hiszen a nominális kibocsátás növekedése is felgyorsul.

 

 

Fizetési mérleg


A külső egyensúlyi mutatók továbbra is Magyarország külső sebezhetőségének csökkenésére utalnak: a folyó fizetési mérleg, valamint a tőkemérleg együttes egyenlegeként az ország nettó finanszírozási képessége idén és jövőre a GDP 5%-át is eléri, és utána is csak mérsékelten csökken, amint a növekvő belső kereslet az import növekedési ütemét az exporté fölé emeli. Az államadóssághoz hasonlóan a nominális GDP vártnál alacsonyabb növekedése miatt a GDP-arányos bruttó külföldi adósság ugyan alig csökken 2013 végére, viszont 2014-15-ben már erőteljesebben mérséklődhet, noha még az előrejelzési időszak végére is masszívan 100% fölött marad.