[2014.11.07.] A Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ) és a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (TakarékBank) közös sajtóközleménye

Az SZHISZ és a TakarékBank visszautasítja az OTSZ valótlan vádaskodásait



A levél aláírói, Lontai Dániel az SZHISZ elnöke, valamint Sebestyén István a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. igazgatóságának elnöke leszögezik: a takarékszövetkezetek eddig is és továbbra is a TakarékBanknál helyezik el szabad pénzeszközeiket, ezért a leghatározottabban visszautasítják az OTSZ vezetésének azon manipulatív vádaskodását, miszerint a TakarékBankból kiszervezték volna a takarékszövetkezetek szabad likviditásának kezelését. Minthogy a szövetkezeti hitelintézetekről szóló törvény előírásai szerint a szövetkezeti hitelintézetek le nem kötött pénzeszközeiket a TakarékBank által forgalmazott eszközökben kötelesek tartani, a TakarékBank nem is tehetné meg, hogy ezeket a betéteket másra bízza.

 

A betéteket egyáltalán nem érinti az a tény, hogy a Takarék Alapkezelőtől a kezelt alapok vagyona a Diófa Alapkezelőhöz, a kezelt vagyon pedig a TakarékBankhoz került. A takarékszövetkezetek betétei ugyanis továbbra is a TakarékBankban vannak és a csoportot erősítik. Azok a takarékszövetkezetek, amelyek a portfoliókezelés vonatkozásában nem kívántak átszerződni a Takarék Alapkezelőtől a TakarékBankhoz, megszüntethették a szerződésüket.


A takarékszövetkezetek szabad likviditását és vagyonát tehát (amely nem azonos a Diófa Alapkezelő Zrt. által közvetve, vagy közvetlenül kezelt vagyonnal) a törvényeknek megfelelően továbbra is a szektor központi bankja, a TakarékBank kezeli. Minden egyes szövetkezeti hitelintézet maga dönti el, hogy e törvényi kötelezettségen felül kér-e vagyonkezelési szolgáltatást a TakarékBanktól, illetve korábban a Takarék Alapkezelőtől. A szövetkezeti hitelintézetek egyéni döntése, hogy az erről szóló szerződést aláírják-e.


Demján Sándor megalapozatlan állításaival ellentétben a Takarék Alapkezelő sosem adott át 1000 milliárd forintos összeget kezelésre a Diófa Alapkezelőnek. Nem adhatott át, mert maga sem kezelt sohasem ekkora összeget, illetve betétet. Mind a Takarék Alapkezelő által kezelt alapok, mind pedig a TakarékBank által kezelt vagyon nagyságrendekkel kisebb összegű és nincs semmilyen kapcsolatban sem Takarékszövetkezetek által a TakarékBankban elhelyezett betétekkel sem a lakosság takarékszövetkezetekben elhelyezett betéteivel. A Takarék Alapkezelő mintegy 35 milliárd forint értékű alapokat és mintegy 45 milliárd forint egyéb vagyont (portfóliót) kezelt, ami köszönő viszonyban sincs az OTSZ vezetése által említett 1000 milliárd forintos összeggel. A Diófa Alapkezelő csupán ezeknek az eszközöknek a kezelésére kapott megbízást.


A TakarékBank gondos előzetes gazdasági számítások nyomán, több piaci benchmark áttekintése után döntött arról, hogy nem tart fenn a jövőben saját tulajdonú alapkezelőt, hanem ehelyett a Magyar Posta egyik alapkezelő partnerének, a Diófa Alapkezelőnek a szolgáltatásait veszi igénybe az alapkezeléshez. A szövetkezeti hitelintézetek stratégiai partnerének a Magyar Posta Zrt.-nek a Diófa Alapkezelő Zrt. az alapkezelő partnere, így üzleti és méretgazdaságossági okokból indokolt volt ezeket a tevékenységeket a csoporton belül egy cégben koncentrálni. A Takarék Alapkezelő működése egyébként már rövid távon sem volt gazdaságos: az általa kezelt vagyon nagyjából fele akkora volt, mint a Diófa által kezelté.
Az ügyletről szóló döntés a TakarékBank szabályzatai alapján az igazgatóság és nem a közgyűlés hatáskörébe tartozott. A TakarékBank igazgatósága a törvényi előírásoknak és szabályzatoknak megfelelően járt el, az alapok átadását az MNB engedélyezte, a portfoliókezelési tevékenység kiszervezéséhez a hozzájárulások beszerzése megtörtént.


A levél aláírói leszögezik: az érintett takarékszövetkezetek a napokban kötött új vagyonkezelési szerződésüket ismerik, és ők határoznak a vagyonkezelés során követendő befektetési politikáról (ez az esetek többségében nem változott). Ugyanez vonatkozik a befektetési alapok tekintetében az ügynöki szerződésekre is. A takarékszövetkezetek és az OTSZ a TakarékBank tulajdonosaiként minden olyan dokumentumhoz hozzáférhetnek, amelyeknek a részleteit a részvényesek a Ptk., illetve a TakarékBank alapszabálya alapján megismerhetik.


Az SZHISZ és a TakarékBank elnöke végezetül rámutatnak: az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség semmilyen jogszabályon, vagy szerződésen alapuló ellenőrzési joggal nem rendelkezik a TakarékBank és leányvállalatai tevékenysége felett. Az OTSZ-nek mint a TakarékBank Zrt. egyik részvényesének joga van tájékoztatást kérni a TakarékBank Zrt. vezetésétől a társaság alapszabályának megfelelő formában, de nem helyes, ha ezt megalapozatlanul vádaskodó, a közvéleményt félrevezető, nyílt levél formájában teszi. A levél aláírói erősen manipulatívnak tartják a Diófa Alapkezelő lejáratására közölt mérlegadatokat is, különösen egy olyan személy részéről, aki egy évek óta veszteséges bank fő tulajdonosa.


A levél aláírói emlékeztetnek arra is, hogy éppen az OTSZ keretei között működtek az elmúlt években a Jó Gazda, a Soltvadkert, a Körmend, az Orgovány, az Alba és a Széchenyi felelőtlenül gazdálkodó és felszámolásba sodródott szövetkezetek is, így az OTSZ vezetésének gazdálkodási tanácsai aligha szolgálhatnak zsinórmértékül akár a TakarékBank, akár a takarékszövetkezetek számára. "A takarékszövetkezeti csődhullám közepén jelentette ki az OTSZ és Ön személyesen is ismételten, hogy a takarékszövetkezetek gazdálkodása prudens, likviditásuk pedig kivétel nélkül nagyszerű. Nem volt igaza, azt ugyanakkor nem a mi feladatunk eldönteni, hogy tájékozatlanság okán avagy szándékosan tett nyilvánvalóan félrevezető kijelentéseket", fogalmaznak a levél aláírói.