[2014.12.17.] Átrendeződött a növekedés szerkezete - makrogazdasági prognózis

A belső kereslet élénkülésének köszönhetően 2014-ben 3,4 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság, a romló globális és európai gazdasági kilátások mellett is. Inflációs nyomásnak továbbra sincs jele, a Magyar Nemzeti Bank kamatemelési ciklusa tovább várathat magára, a munkanélküliség pedig tovább mérséklődhet a következő két évben. Az államháztartás hiánya idén is jóval a tervezett alatt maradhat, ami kedvező alapot teremthet a jövő évi költségvetés teljesítéséhez. A TakarékBank elemzői szerint tovább javul a külső egyensúlyi helyzet, a GDP-arányos bruttó külföldi adósság 2016 végére már a GDP 100 százaléka alá csökkenhet. 2015-ben Magyarország felminősítése is mind valószínűbb, ekkortól már a forint is tartósabban erősödhet.

 

Bővültek a magyar exportkapacitások több szegmensben az elmúlt időben, így nem kell tartani a kivitel növekedésének befékezésétől. Ez különösen szerencsés a jelenlegi helyzetben, ugyanis az elmúlt negyedévben tovább romlottak a világgazdasági növekedési kilátások, és erősödött a bizonytalanság a gyengébb gazdasági alapokkal bíró országok (pl. Görögország), valamint a megoldatlan geopolitikai konfliktusok (leginkább Ukrajna) miatt. Noha a külső környezet egészében nem mondható támogató jellegűnek, Magyarország számára az eddiginél is lazább monetáris kondíciók az euróövezetben kedvező finanszírozási feltételeket biztosítanak.

 

A következő két esztendőben várhatóan a belső kereslet lesz a hazai gazdasági növekedés motorja. A gyarapodás a továbbra is növekvő reáljövedelmeknek, valamint a javuló munkaerő-piaci folyamatoknak lesz köszönhető. Ezáltal emelkedik a háztartások fogyasztása, amelyre 2015-ben további hatással lehet a lakossági devizahitelek rendezése. Valamelyest lassulhat a beruházások dinamikája, hiszen az utóbbi időben tapasztalt, kiugróan magas növekedésben komoly szerepe volt az alacsony bázisadatoknak, az EU-s források koncentrált felhasználásának, valamint az NHP (Növekedési Hitelprogram) keretében kedvező kondícióval rendelkezésre álló forrásoknak is. 2015-től az EU-források felhasználása kiegyenlítettebb lesz, és bár az NHP népszerű maradhat, a már magasabb bázisok miatt ez valamivel visszafogottabb növekedést tesz majd lehetővé.

 

 

GDP, beruházások


A harmadik negyedévi 3,2 százalékos éves növekedési ütemet a negyedik negyedévben várhatóan még 3 százalékos követheti, így a TakarékBank elemzőinek számításai szerint 2014-ben összességében 3,4 százalékos ütemben bővülhet a magyar gazdaság. Jövőre a beruházási dinamika fékeződése, de a lakossági fogyasztás megugrása mellett 2,8 százalékos növekedés lehetséges. 2016-ban pedig a növekedést támogató lényeges egyedi hatások hiányában a GDP-növekedés 2,5 százalékot érhet el.

 

 

Infláció, jegybanki kamat


Negatív inflációs számok jellemezték az elmúlt hónapokat, ráadásul komolyan enyhült a maginfláció is, így inflációs nyomásnak továbbra sincs jele a gazdaságban. Decemberben az előző évi rezsicsökkentés kifutó hatása miatt várhatóan felfelé ugrik a tizenkét havi inflációs mutató, de az üzemanyagárak markáns csökkenése miatt mégis negatív tartományban maradhat a fogyasztói árindex. 2014-ben így átlagosan -0,1 százalékos infláció várható. Az energiahordozók árának alakulásában rejlő kockázatok miatt jövőre is mélyen a jegybank középtávú célsávja (3±0,5 százalék) alatt alakulhat az infláció, átlagos mértéke 2015-ben 1,4 százalékon valószínűsíthető. A 3 százalékos cél legkorábban 2016 végén kerül belátható közelségbe, ekkorra az éves átlagos infláció 2,7 százalékra emelkedhet. A Magyar Nemzeti Bank kamatemelési ciklusa leghamarabb várhatóan 2016-ban indulhat el, hogy biztosítsa a pozitív reálkamatot. A jelenlegi, 2,10 százalékig leszállított alapkamat addig változatlan marad, sőt nem elképzelhetetlen az újbóli vágás sem. A korábbi előrejelzéseknél lényegesen lassabb kamatemelés várható 2016-tól, amelynek végére legfeljebb 2,75 százalékig emelkedhet vissza a kamatszint, amennyiben a külső finanszírozási környezet változása nem indokol ennél erőteljesebb beavatkozást.

 

 

Foglalkoztatottság


A munkaerőpiacra továbbra is erős hatással van a közfoglalkoztatás, ennek köszönhetően a rendszerváltást követő visszaesés óta a foglalkoztatottság a legmagasabb szinteken jármíg a munkanélküliség többéves mélypontokra szállt. Az elmúlt hónapok javuló dinamikájában már a versenyszektor növekvő munkakereslete bizonyult a legkomolyabb tényezőnek, és a foglalkoztatási szándékra vonatkozó felmérések szerint élénk maradhat a munkahely-teremtés a magánszektorban. A közmunkaprogram intenzitása várhatóan továbbra sem lanyhul, így a tavaly még 10,2 százalékos munkanélküliségi ráta az idei év átlagában mindössze 7,8 százalékos lesz, és innen lassabb ütemben tovább csökkenhet 2015 és 2016 folyamán is.

 

 

Költségvetés


Az államháztartás egyenlege igen bíztatóan alakult ebben az évben, mind a havi pénzforgalmi, mind a negyedéves eredményszemléletű módszertan alapján. Így immár három egymást követő évben is jóval a tervezett alatt maradhat a tényleges hiány. Ez kedvező bázist nyújthat a következő évi hiánypálya alakulására is. Az államháztartási hiány kedvező alakulásában kiemelkedő szerepe van a kamatkiadások érdemi csökkenésének. A GDP-arányos államadósság idén még csak kisebb mértékben csökkenhet, de a gyorsuló gazdasági növekedés és a fegyelmezett költségvetés további mérséklődést is elősegíthet az elkövetkező két év folyamán. Ennek megfelelően 2016 végére már 74 százalék alá eshet az államadósság a GDP arányában.

 

 

Fizetési mérleg


A fizetési mérleg adatai alapján egyértelműen folytatódik a külső egyensúlyi helyzet további javulása. Így a külső finanszírozási kapacitás a tavalyi évhez hasonlóan a GDP 8%-a közelében maradhat. Sőt, az energiaárak komoly esése következtében 2015-ben a folyó fizetési mérleg aktívuma a GDP 5%-a fölé hízhat, így még az EU-források valamelyest mérséklődő beáramlása mellett is a GDP 8%-a feletti lehet a külső finanszírozási képesség. 2016-tól ugyan már a többlet csökkenése várható, de az még így is jelentős marad. A javulás az állományi jellegű mutatókra is kiterjed: a GDP-arányos bruttó külföldi adósság 2016 végére már a GDP 100 százaléka alá csökkenhet.

 

 

Forintárfolyam


A makrogazdasági alapok javulásának hatása várhatóan még hosszú ideig nem fog tükröződni a forint árfolyamában. A nagy hitelminősítő cégek 2014-ben érdemben nem javították Magyarország adósbesorolását, de a prognosztizálható folyamatok mentén legkésőbb 2015 második felében már indokoltnak tűnik a felminősítés. Addig viszont a forint még átmehet egy kisebb gyengülési fázison, de a felminősítést követően a jövő év végére a december eleji szintjére erősödhet vissza. Mind az idei, mind a jövő év átlagában egyaránt 308-309 körüli árfolyammal lehet számolni az euróval szemben. Az előrejelzett növekedési pálya realizálódása esetén a piacok számára világossá válhat, hogy az eddig gondoltnál lényegesen nagyobb tartalék van a magyar gazdasági növekedésben. Ez 2016-ban megmutatkozhat majd már a forint nominális erősödésében is.