[2015.03.18.] Idén 3,2 százalékkal nőhet a magyar GDP - makrogazdasági prognózis

Folytatódhat a magyar gazdaság határozott növekedése: a TakarékBank elemzői szerint idén a korábban prognosztizáltnál jelentősebben, 3,2 százalékkal bővülhet a GDP. A növekedés motorja elsősorban a fogyasztás erősödése lesz, miközben az infláció éves üteme az év nagy részében a negatív tartományban maradhat. 2015 végén az előző év véginél erősebb forintra lehet számítani, a magyar deviza legfeljebb átmenetileg gyengülhet a prognózis szerint. Az államadósság markánsan csökkenhet, és a külső egyensúlyi helyzet is tovább javulhat.

 

image

Élénkülésre utaló jeleket küldött az európai gazdaság, annak ellenére, hogy a világgazdaság egészének növekedési kilátásai az utóbbi hónapokban nem javultak érdemben. Az euróövezetben többnyire a várakozásokat felülmúló makrogazdasági adatok láttak napvilágot az elmúlt hónapokban, és szembeszökően javultak a német konjunktúraindexek. Dinamikusabb európai növekedésre utal az is, hogy legutóbbi előrejelzésében az Európai Központi Bank 1 százalékról 1,5 százalékra emelte az euróövezetre vonatkozó idei növekedési prognózisát. A külső kereslet tehát a korábban véltnél komolyabb húzóerőt gyakorol a magyar gazdaságra, amelyet a továbbra is kedvező külső finanszírozási környezet is támogat. Az EKB márciusban elindult nagyszabású kötvényvásárlási programja lényegében biztosítja, hogy a hozamkörnyezet alacsony, a monetáris kondíciók pedig lazák maradjanak 2016 végéig. Az is jelentősen támogatja a magyar gazdasági növekedést, hogy az energiaárak a korábban vártnál is alacsonyabban alakulnak.

 

 

Beruházások, GDP


2015-ben elsősorban a belső kereslet lesz a gazdasági növekedés motorja, azon belül
 azonban a felpörgő fogyasztás veszi át a vezető szerepet a beruházásoktól. A beruházások az utóbbi két év nagyon dinamikus növekedése után nem esnek vissza, ám a magasabb bázison a korábbinál visszafogottabb növekedés várható. Az EU-s források felhasználása 2015-ben is az átlagosnál intenzívebb marad, emellett a Növekedési Hitel Program kiterjesztése is besegít. A várható komolyabb reálbér-növekedés és a foglalkoztatási helyzet javulása következtében a fogyasztás erőteljesebb bővülése várható, ráadásul nő a háztartások rendelkezésre álló jövedelme a devizahitelek rendezése valamint a bankok elszámoltatása miatt is. Idén így összességében 3,2 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság, 2016-ban pedig a növekedést támogató lényeges egyedi hatások híján mérsékeltebb, 2,5 százalékos lehet a GDP-növekedés.

 

 

Infláció, jegybanki kamat


Az elmúlt hónapok sorozatos inflációs meglepetései után a fogyasztói árak alacsonyabbak a korábban vártnál. A forint ez év elejéig tartó gyengülése és a belső kereslet élénkülése ellenére sem mutatkoznak azonban inflációs nyomásra utaló jelek, amint az a maginflációból és az egyéb inflációs mutatókból is kitűnik. Az energia- és az élelmiszerárak egyaránt visszafogottak maradhatnak 2015-ben és a külső környezetből sem várható árnyomás, így az év második feléig a negatív tartományban alakulhat az éves infláció. Bár az év vége felé bázishatások következtében is gyorsabban emelkedhetnek a fogyasztói árak, az év egészében ismét negatív inflációt várnak a Takarékbank elemzői. Az MNB-nek egyelőre nincs oka kamatemelésre, sőt, az EKB kötvényvásárlási programjával ismét jelentős tér nyílt a további kamatcsökkentésre, amivel a jegybank a TakarékBank várakozásai szerint az 1,50 százalékos szint fokozatos eléréséig élni is fog. A fokozatos kamatvágás lehetőséget teremt arra is, hogy az MNB időben reagáljon, ha az Egyesült Államok központi bankja, a Fed várható lépései következtében a finanszírozási környezet változásai ezt szükségessé tennék.

 



Foglalkoztatottság


A munkaerő-piaci helyzet tovább javulhat a következő két esztendőben, bár a tavalyihoz hasonló kiugró foglalkoztatás-bővülés már nem várható. A tavalyinál gyengébb dinamikával, de továbbra is bővül a közfoglalkoztatás, amivel már a magánszektor munkahely-teremtése is lépést tart. Így tovább emelkedik, bár még mindig Európa legalacsonyabbjai között marad a foglalkoztatási ráta. A tavaly 7,7 százalékig mérséklődő munkanélküliségi ráta pedig 2015-ben 7,4, 2016-ban pedig 7,2 százalékosra csökkenhet.

 

 

Államháztartás


Az államháztartási folyamatok az első két hónap adatai alapján idén is biztatóan indultak: a gazdaság vártnál erőteljesebb növekedése és fehéredése következtében az adóbevételek további emelkedése várható, miközben a kedvező finanszírozási környezetben a kamatkiadások számottevően csökkennek 2015-ben is. Így az idei évben az államháztartás Európai Uniós módszertan szerinti hiánya mindössze a GDP 2 százalékát teszi majd ki, 2016-ban pedig még ennél is alacsonyabb lesz a deficit. Mivel 2015 végén az előző év hasonló időszakához képest erősebb forintra számítanak a TakarékBank elemzői, lehetőség adódhat markánsabb államadósság-csökkenésre is, aminek 2016-ban sem rosszak az esélyei. Így a következő két év alatt akár 4 százalékponttal is mérséklődhet a GDP-arányos államadósság, azaz 2016 végére már 73 százalék alatt lehet ez a mutató.

 

 

Fizetési mérleg


belső mellett a külső egyensúlyi helyzet javulása is folytatódik. A folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlegeként előálló nettó külső finanszírozási kapacitás a tavalyi évi becsült 8 százalékról idén a GDP 8,7 százalékáig emelkedhet, amit kedvezően befolyásol az alacsony világpiaci energiaárak miatt bekövetkező külkereskedelmi cserearány-javulás. Ez ugyan 2016-ban részben már visszájára fordul, de még így is jelentős (a GDP 7 százalékát megközelítő) maradhat a többlet. A GDP-arányos bruttó külföldi adósság 2016 végére már kényelmesen a GDP 100 százaléka alá csökkenhet.

 

 

Forintárfolyam


Az erőteljes gazdasági teljesítmény és a továbbra is javuló egyensúlyi folyamatok miatt legfeljebb átmeneti gyengülés várható a forinttól az újrainduló kamatcsökkentés ellenére. Év végére már ismét megközelítheti a 300-as szintet az euróval szembeni árfolyam. A gazdasági folyamatok széles körű javulása várhatóan a nagy hitelminősítők figyelmét sem kerüli el, és 2015 második felében sor kerülhet legalább a kilátások javítására, de akár direkt felminősítésre is. Így legkésőbb 2016-ban az euró-forint jegyzése 2014 eleje óta első ízben ismét kettes számjeggyel kezdődhet.