2015.09.16.] Csökkenő sérülékenység, stabil növekedés – erőteljesen javulnak a külső egyensúly mutatói - makrogazdasági prognózis

Az év második felében gyorsulhat, 2015 egészében pedig 3,1 százalékkal növekedhet a magyar gazdaság. 2016-ban egy átmeneti lassulásra, 2017-ben pedig ismét erősödő gazdasági növekedésre számítanak a TakarékBank elemzői. Az átlagos infláció 2015-ben 0,2 százalék körül várható. Az államháztartási hiány a 2,4 százalékos GDP-arányos terv alatt maradhat, miközben a külső egyensúlyi mutatók a korábban vártnál is erőteljesebben javulnak. A forint a várakozásoknak megfelelően stabil, javulására hosszabb távon lehet számítani.

 

image

A külső környezet alapvetően továbbra is támogatja Magyarország gazdasági növekedését annak ellenére, hogy az eltelt negyedévben romlottak a világgazdasági kilátások. A kínai gazdaság bővülési ütemének csökkenése áttételesen Európára és Amerikára is hat; egyrészt korlátozza az export növekedési lehetőségeit, másrészt az alacsony olajárakon keresztül pozitívan befolyásolja az európai belső keresletet. Az Európai Központi Bank legutóbb lefelé módosította az Euróövezet növekedésére adott prognózisait a következő két évre, de kész az eddiginél is határozottabb gazdaságélénkítő lépéseket tenni. Így az elkövetkező akár másfél-két évet is a szigorító fázisba lépő amerikai és a tartósan lazító fázisban maradó európai monetáris politika ellentéte jellemzi majd. Magyarország 2017-ig vegyes külső hatásokkal szembesül. Az export termékszerkezete révén azonban a legfontosabb felvevőpiacok továbbra is képesek bővülésre és a finanszírozási környezet sem romlik komolyabb mértékben.

 

 

Beruházások, GDP


2015 második negyedévében a mezőgazdaság teljesítménye lassította a magyar GDP-növekedést termelési oldalról, miközben a 2014-ben megélénkült növekedési dinamikát fenntarthatóvá tevő folyamatok is késnek. A beruházások első negyedévi visszaesését követően azonban jelentős emelkedést generáltak az európai uniós forrásokra támaszkodó állami beruházások. 2015 első félévében a vállalati hitelezés zsugorodása miatt a magánszektor beruházásai nem voltak átütőek. Egyelőre a lakosság fogyasztása is elmarad attól, ami a kiskereskedelmi forgalom intenzív bővülése alapján prognosztizálható volt. Az év második felében az éves GDP-növekedési ütem 3 százalék közelébe kúszik vissza, így 2015 egészében a növekedés 3,1 százalékos lehet. 2016-ban a lakossági fogyasztás élénkülése ellenére a korábbi két évben csúcsra járatott európai uniós forrásfelhasználás csökkenése miatt 2,5 százalékra lassulhat a növekedés üteme is. A Takarékbank elemzői azonban számítanak a magánszektor erősödő beruházási aktivitására és az állami beruházások dinamizálódására, így 2017-ben újra gyorsuló gazdasági növekedést és 2,8 százalékos GDP-bővülést tartanak lehetségesnek.

 

 

Infláció, jegybanki kamat


A február és május közötti átmeneti gyorsulást követően az infláció júniustól ismét erőteljesen lassult, sőt, augusztusban havi alapon 0,6 százalékkal csökkent. Éves alapon a fogyasztóiár-index így ismét stagnálást mutat, és a következő két hónapban ez nem is változik. Azzal együtt, hogy erős bázishatások miatt az év végére 2 százalékig emelkedhet a 12 havi infláció, 2015 egészében mindössze 0,2 százalékos átlagos infláció valószínűsíthető. A fogyasztói árak 2016-ban sem emelkednek lendületesen, sőt a továbbra is dezinflációs hatású külső környezet és a tervezett adócsökkentések miatt 2,4 százalékos, vagy akár annál is alacsonyabb infláció várható és 2017-ben is csak közelítjük majd a 3 százalékos középtávú célt. Az MNB „önfinanszírozási” programjának köszönhetően a külső sérülékenység enyhül, sőt az ország kockázati megítélésének javulásával a forint kisebb mértékű erősödésére is számítani lehet, ezért a jegybank leghamarabb 2016 utolsó negyedévében kezdhet fokozatosan kamatemelési sorozatba. Így 2017 végére is csak 2,50 és 3 százalék közötti kamatszint valószínű.

 

 

Foglalkoztatottság


A munkaerőpiacon folytatódott a foglalkoztatás dinamikus bővülése. Ehhez az utóbbi hónapokban ismét a közfoglalkoztatás felfutása járult hozzá legerőteljesebben, miközben vállalati felmérések alapján a foglalkoztatási szándék egyaránt erősödik az ipari és a szolgáltató szektorok többségében.
A fő munkaerő-piaci mutatók tovább javulhatnak, a munkanélküliségi ráta a 2014. évi 7,7 százalékról már idén 7 százalék alá kerülhet, és tovább csökkenhet a következő két évben a közmunkaprogram további kiterjesztése nélkül is. 2017-ben a Takarékbank elemzőinek prognózisa szerint 6,4 százalékos munkanélküliség várható.

 

 

Államháztartás


Szemben a 2008-as pénzügyi válságot megelőző időszakkal, az elmúlt évek átlagánál gyorsabb gazdasági növekedés az egyensúlyi folyamatok javulása mellett megy végbe. Ugyan a pénzforgalmi szemléletű államháztartási egyenleg az európai uniós kifizetések késleltetése miatt nyáron nagyobb deficiteket mutatott, eredményszemléletben azonban egyre szűkül a deficit: az államháztartás nettó megtakarítói pozíciója hosszú évek óta a legkedvezőbb (a GDP-arányos hiány alig haladta meg az 1 százalékot a második negyedévben). Ennek következtében 2015-ben az ESA-szemléletű deficit a tervezett 2,4 százalék alatt maradhat GDP-arányosan. A javuló tendencia az adóbevételeknek részben a gazdaság bővüléséhez, részben kifehéredéséhez köthető emelkedése miatt tartós marad, így 2017-re már 2 százalék alatti államháztartási deficitet várunk. Noha az államadósság 2015 közepére ismét 80 százalék közelébe emelkedett, a jövőre várható magasabb lejáratok előfinanszírozása szükségessé teszi az ehhez hasonló év közbeni rugalmasságot. Az év végi adósságállomány adatok ereszkedő trendpályán maradnak, és a devizában denominált adósságrész zsugorodásával 2016-17-ben már erőteljesebben csökkenhetnek, így 2018-ra 70 százalék alatti GDP-arányos mutatóra számíthatunk.

 

 

Fizetési mérleg


Határozottan javulhatnak a külső egyensúlyi mutatók. A jelenlegi adatok alapján nettó külső finanszírozási képességünk a korábban várt 2 százalékpontnál is nagyobb mértékben emelkedhet, ugyanis a tavalyihoz képest is jelentősebb többlet mutatkozik az uniós források beáramlását tükröző tőkemérlegben. Ennek és a folyó fizetési mérlegnek az együttes többlete idén meghaladhatja a GDP 10 százalékát. A többletek valamelyest ugyan mérséklődnek a következő években, de így is a régió legmagasabbjai sorába tartoznak majd, elősegítve elsősorban a nettó, kisebb mértékben a bruttó külföldi adósságállomány gyorsuló leépülését is.

 

 

Forintárfolyam


A Fed kamatemelése már akár most szeptemberben bekövetkezhet, de érzékelésünk szerint ennek nem lesz érdemi nyomása a forintra, amely kiszakadni látszik a külsőleg sebezhetőbb feltörekvő piaci devizák kockázati csoportjából. Ráadásul a javuló gazdasági fundamentumok miatt egyre inkább nő a valószínűsége annak, hogy Magyarország adósságosztályzatán javítanak a nagyobb hitelminősítők, ami 2016-ban már a befektetésre ajánlott kategóriába való visszasorolást kell, hogy eredményezze. Így a Fed szigorítása ellenére a magyar pénzügyi eszközárakra háruló nyomás mérsékelt lehet, hosszabb távon még erősödést is várunk a forinttól.